2014. március 11., kedd

Egy új, kis szeparációjú kettős AGN jelölt

Az MNRAS (Monthly Notices of the Royal Astronomical Society) idei első számában jelent meg egy cikk egy feltételezhetően kettős aktív galaxismagot tartalmazó forrásról (szerzők: Woo és munkatársai). A vizsgált  forrás egy kettes típusú kvazár, tehát a portórusz síkjához közeli szögben látunk rá, a központi rész árnyékolt. Mivel a forrás relatíve közeli - vöröseltolódása csak 0.35 - lehetőség nyílt térben felbontott spektrumot felvenni a galaxisról az ESO Very Large Telescope-jának VIMOS (Visible MultiObject Spectrograph) műszerével, ami a látható fény tartományában (360 és 1000 nanométeres hullámhosszakon) képes egyszerre akár 1000 galaxis spektrumát is felvenni. Az alábbi kép alapján látható, hogy nem egy egyszerű műszer:
Credit: ESO
Ebben a színképben a kétszeresen ionizált oxigén és a hidrogén béta vonala is dupla csúcsot mutatott. A két csúcs fényességének aránya a galaxisban helyről-helyre változott. A szerzők azt találták, hogy a két pont ahol az ionizált oxigén vonalak a legnagyobb fluxussal rendelkeznek 0.17 ± 0.06 ívmásodpercre van egymástól, 13.9 ± 1.8 fok irányban (ez a szög északról kelet felé haladva értendő, tehát ez az érték nagyjából az észak-déli irányt jelent).

A színkép mellett a Hubble Space Telescope-pal (HST) is sikerült képeket készíteni a galaxisról. (Amelyeket egyébként már 2006-ban publikáltak, de a jelen cikk szerzői vizsgálták meg azokat a kettősség szempontjából.) Ezen a nagyjából észak-dél irányban (pozíciószög 12.9 ± 4.0 fok) két különálló fényes komponenst lehetett detektálni a galaxisban 0.2 (± 0.1) ívmásodpercre egymástól. Az egyezés a spektrumból kapott adatokkal azt támasztja alá, hogy az ionizált oxigén vonalak a HST képen látszó két  komponenshez tartoznak.
Woo et al., 2014 MNRAS 437, 32
A duplacsúcsú színképvonal egyik magyarázata, hogy két, összeolvadó aktív galaxismag két különálló NLR-jeit látjuk. A vonal vörös (távolodó) és kék (közeledő) oldala között 200 km/s nagyságú sebesség különbség van, ez a szerzők szerint az a nagyságrend, amit két összeolvadó AGN-től várunk. A felfedezett forrás esetében ezek szeparációja 1 kpc-nél kisebb, ilyen szoros kettőst nem sokat ismerünk.

Nagyon jó lenne, ha a forrást egyéb hullámhossztartományban is fel lehetne bontani. Sajnos azonban a jelenleg röntgen tartományban legjobb térbeli felbontást szolgáltató Chandra műhold, sem tudja  felbontani ezt a kettőst. Rádió interferométeres mérésekkel erre elvileg lehetőség lenne, de a forrás nagyon halvány, 1.6 GHz-en nincs háromnegyed mJy sem. Így tehát ez a kettős AGN továbbra is csak jelölt marad.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése