Forró foltok vagy kettős AGN?

Júniusban jelent meg a Nature-ben a hármas aktív galaxismag felfedezéséről szóló cikk, amelyről a blogon is beszámoltam. A júliusi Astrophysical Journal Lettersben pedig már meg is jelent az eredményeket (azok egy részét) megkérdőjelező írás.

Deane és munkatársai a J1502+1115S jelű rádióforrást bontották fel két kompakt, rádiósugárzó objektumra és ezeket egymástól 450 fényévre lévő szoros kettős AGN-nként értelmezték. (A harmadik AGN, a J1502+1115P 7.4 kpc-re van az S jelű forrástól). Egy frissen megjelent cikkben viszont Wrobel, Walker és Fu VLBA méréseik alapján amellett érvelnek, hogy ez a két nagyon közeli  rádiósugárzó objektum lehetséges, hogy egy AGN-hez tartoznak és úgynevezett forró foltok (hotspot). A forró foltok rádióhangos AGN-eknél ott alakulnak ki, ahol a jetek a környező csillagközi anyagba ütközve lelassulnak és mozgási energiájuk eldisszipál. Egy bizonyos típusú AGN-ek, a kompakt szimmetrikus objektumok (Compact Symmetric Objects, CSO) esetén a két forró folt nagyon közel található egymáshoz; ezek a források vagy még nagyon fiatalok, vagy nagyon sűrű az őket körülvevő csillagközi anyag (vagy akár mindkét magyarázat is igaz lehet), ezért a jetek még nem tudtak a központi magtól messzire távolodni. Az alábbi ábrán látható egy ilyen forrás rádiótérképe:

A 1943+546 jelű rádióforrásban található két forró folt. A kép az EVN-nel készült 8 GHz-en, a cikk a New Astronomy Reviews-ban jelent meg.

A Nature cikk szerzői is megvizsgálták ezt a lehetőséget, de a méréseik alapján arra következtettek, hogy a hotspot magyarázat nem valószínű. Wrobel és munkatársai azonban bemutatnak egy ismert CSO-t, amelynek tulajdonságai (fényesség, távolság, stb.) hasonlóak a J1502+1115S-ben mért értékekhez, tehát azok mégsem annyira extrémek, hogy a forró folt magyarázat kizárható lenne.

Hogyan tovább? Két ellenséges csoport fog újabb, egymásra licitáló cikkekkel előállni? Egyáltalán nem, ellenkezőleg, együtt adtak be új távcsőidő-igénylést a VLBA, VLA és a Green Bank teleszkópból (GBT) álló hálózatra. Ezzel a hálózattal még mélyebb (nagyobb érzékenységű) megfigyelést lehet végezni. A pontosabb spektrum, részletesebb rádiótérkép és a polarizáció mérésével pedig remélhetőleg  el lehet majd dönteni, hogy melyik - a CSO, vagy a kettős AGN magyarázat - a valószínűbb.

Megint lesz FIKUT!

Szeptember 17-től 19-ig hetedik alkalommal kerül megrendezésre a FIatal csillagász és asztrofizikus KUtatók Találkozója. Ahogy legutóbb 2012-ben, most is az MTA Wigner Kutatóközpontja lesz a helyszín. Külön jó hír, hogy idén is lesz lehetőség a bemutatott eredményeket referált publikációban is közzé tenni.

A találkozó célja, hogy a csillagászati vagy rokon területeken dolgozó doktoranduszok, vagy friss doktorok megismerhessék egymás kutatási tevékenységét, no meg persze személyét is :) A 2012-es esemény is nagyon jó hangulatban telt, hasznos is volt, úgyhogy én azt tanácsolom aki érintett az jöjjön, vegyen részt. (Ugyan sajnos már nem tartozom a fiatal kategóriába, de valószínűleg én is regisztrálok.)

A jelentkezési határidő szeptember 3., az absztrakt leadási pedig augusztus 20. Jelentkezni pedig a rendezvény honlapján lehet: 

http://indico.kfki.hu/conferenceDisplay.py?confId=212

Rosetta linkek

Az utóbbi napok legérdekesebb csillagászati, űrkutatási eseménye a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstököshöz hosszú évek után végre megérkező, akörül pályára álló ESA Rosetta műholdjának tevékenysége. A témában egyáltalán nem vagyok járatos, viszont kívülálló érdeklődőként tátott szájjal figyelem a híreket és a jobbnál jobb képeket. Aki színvonalas magyar nyelvű ismeretterjesztő írásokra kíváncsi a témában az mindenképpen keresse fel az Űrvilág (Rosetta üstökösprogram) és a Csillagászat.hu (Rosetta) weboldalakat. Angol nyelven pedig az ESA Rosetta blogja melegen ajánlható.