Az alábbi bejegyzésért köszönet Kun Emma doktoranduszhallgatónak, aki felhívta a figyelmemet erre az érdekes cikkre.
Hutsemékers és munkatársai a European Southern Observatory (ESO) Chilében található Very Large Telescope (VLT) FORS2 (FOcal Reducer and low dispersion Spectrograph) műszerével tanulmányoztak 93, nagyobb (milliárd fényévet átívelő) csoportosulásokban elhelyezkedő kvazárt. Ezek a források nagyjából 1,3 vöröseltolódásnál vannak. Azt tapasztalták, hogy egymástól hatalmas távolságban lévő kvazárok tengelye egymáshoz rendeződik - holott képtelenség hogy ilyen távolból tudjanak egymásról az objektumok, befolyásolják egymást. További vizsgálatokkal azt találták, hogy a vizsgált kvazárok tengelye az Univerzum (akkori) nagyskálás szerkezetét követi: nagyrészt a környezetükben található szálas, üreges szerkezettel jellemezhető nagyskálás szerkezettel párhuzamos. Az ESO sajtóanyagban az alábbi illusztrációval szemléltetik ezt a jelenséget:
A kép nem mérési eredményt mutat, hanem grafikus megjelenítés. ESO/M. Kornmesser |
Annak a valószínűsége, hogy mindez csak a véletlen műve lenne, 1%.
A dologhoz hozzátartozik, hogy a kvazárok forgástengelyét a polarizáció iránya alapján határozták meg. Alapvetően olyan forrásokat választottak ki, amelyek a galaxisunk tengelyétől messze helyezkednek el, hogy minimalizálják a csillagközi anyag hatását a megfigyelt polarizációra. Így is, a vizsgált 93 forrásból csak 19-nél mértek szignifikáns polarizációt.
Korábban közelebbi, jóval alacsonyabb vöröseltolódásnál (0,6) elhelyezkedő galaxisoknál tapasztaltak hasonló rendezettséget. A kvazárok esetében azok tengelye viszont nem szükségszerűen esik egybe az anyagalaxisok tengelyével.
Egyelőre a rejtélyre nincs magyarázat, könnyen lehet, hogy eddig használt kozmológiai modellek komoly kiegészítésre szorulnak.
Korábban közelebbi, jóval alacsonyabb vöröseltolódásnál (0,6) elhelyezkedő galaxisoknál tapasztaltak hasonló rendezettséget. A kvazárok esetében azok tengelye viszont nem szükségszerűen esik egybe az anyagalaxisok tengelyével.
Egyelőre a rejtélyre nincs magyarázat, könnyen lehet, hogy eddig használt kozmológiai modellek komoly kiegészítésre szorulnak.