Problémás fánkok

Korábban (ebben és ebben a bejegyzésben) már írtam az AGN-ek egyesített modelljéről. A modell fontos eleme az árnyékoló portórusz, amelyet a közérthetőség kedvéért sokszor fánk (doughnut) alakúnak írnak le. A NASA WISE űrszondájának AGN felmérése szerint azonban valami nem teljesen úgy működik ahogy azt az egyesített modelltől várnánk. Légy került a fánkba?

A 2009-ben felbocsátott WISE, Wide-field Infrared Survey Explorer műhold egész égbolt felmérést végzett négy infravörös hullámhossztartományban (3,4, 4,6, 12 és 22 mikronon). A projekt megfigyelési része 2011-ben fejeződött be,¹ a hatalmas adathalmazból pedig azóta jönnek szép sorban a cikkek. Ezek egyike az említett meghökkentő eredmény is. A több mint 170 000 szupernagytömegű fekete lyukat tartalmazó adatbázist vizsgálták át és jutottak a kutatók arra a következtetésre, hogy az árnyékolt AGN-t tartalmazó galaxisok gyakrabban csoportosulnak, mint azok, amelyekben közvetlenül rálátunk a központi energia forrásra.

Ez a megfigyelés nem magyarázható meg a jelenlegi AGN modelljeinkkel. Hiszen az hogy árnyékolt vagy nem árnyékolt a központi fekete lyuk, attól függ, hogy milyen szögben látunk az adott objektumra. Eddig úgy gondoltuk, hogy teljesen véletlenszerű, hogy épp árnyékolt vagy nem árnyékolt AGN-ként figyelünk-e meg egy objektumot. A WISE mérései alapján viszont úgy tűnik valami más is (?) befolyásolhatja, hogy egyes vagy kettes típusú AGN-t figyelünk meg.

A szerzők sem tudnak egyelőre magyarázattal szolgálni a megfigyelési eredményekre. Viszont felvetették, hogy valamilyen még nem ismert módon ez a probléma kapcsolódhat a sötét anyaghoz (dark matter). Jelenlegi tudásunk szerint az Univerzum anyagának körülbelül 27%-át a csak gravitációs hatása révén megfigyelhető sötét anyag teszi ki (míg a normális, hétköznapi anyag csak 5%-át). Feltételezések szerint majd minden galaxist a saját sötét anyag halo-ja öleli körbe. Ha nagyobb ez a halo, akkor nagyobb lesz az adott galaxis gravitációs vonzása. Mivel az árnyékolt AGN-ek egymáshoz közel szeretnek elhelyezkedni, ezért valószínűleg anyagalaxisuk sötét anyag halo-ja is nagyobb. Azonban, hogy ez hogyan kapcsolódik ahhoz, hogy ezeket az AGN-eket mint kettes típusú forrásokat figyeljünk meg, az egyelőre nem világos.

^{1. 2013-ban a WISE szondát felélesztették és a NEOWISE program keretében olyan üstökösöket, aszteroidákat vizsgál (a két rövidebb infravörös hullámhosszon), amelyek a Földre veszélyt jelenthetnek.}