Sikertörténet: kettőst kerestek, hármast találtak :)

Nem egy, nem kettő, hanem mindjárt három szupernagytömegű fekete lyukat fedeztek fel a J1502+1115 jelű aktív galaxisban Roger Deane (University of Cape Town, Dél-Afrika) és munkatársai. A Nature-ben megjelenő cikknek (az eredeti a Nature oldalán csak előfizetéssel érhető el) két magyar társszerzője is van: Paragi Zsolt (JIVE, Hollandia) és Frey Sándor (KGO, Magyarország).

A két távoli magot (7.4 kpc-ra vannak egymástól) először a közeli infravörös tartományban figyelték meg. Majd később az amerikai Karl G. Jansky Very Large Array halózattal rádiótartományban is megvizsgálták.

Aztán megfigyelték az objektumot az Európai VLBI hálózattal, Nevével ellentétben, ahogy már a blogon is megírtam, Afrikában, Ázsiában és Amerikában is vannak antennák. Ebben a mérésben az európain kívül a dél-afrikai, az areciboi, valamint kínai és orosz antennák is részt vettek. Ekkor kiderült, hogy az egyik komponensben két rádiósugárzó forrás található, alig 138 parszek (450 fényév) szeparációra egymástól. A galaxis több mint négymilliárd fényévre található tőlünk. A kompakt kettős felbontására ebben a távolságban csak rádióinterferometriával van lehetőség.

A szoros kettősről az EVN-nel készült rádiótérkép, a kontúrok az 1.7 GHz-es, a színskála az 5 GHz-es mérés eredménye. (Deanne et al., 2014 Nature)

A szoros kettős egyik tagjának környezetében emellett egy S-alakú struktúrát is sikerült kimutatni. A szerzők azt valószínűsítik, hogy ez egy precesszáló jet lehet. Hasonló precesszáló jeteket gyakran magyaráznak kettős fekete lyuk jelenlétével. (Bár általánosságban egyéb más magyarázatok is lehetségesek.)

A hármas galaxismag. Látható a szoros kettős miatt S-alakot formázó jet, illetve a távolabbi, harmadik komponens, amelyre a kettős gravitációja nincs hatással, piros színnel jelölt jetje egyenes (R.P. Deane / NASA GSFC)

A forrás egyébként a duplacsúcsú oxigén vonala miatt tűnt lehetséges kettősnek. (Kicsit részletesebben itt írtam erről.) Ez csak a távoli kettős meglétének lehetőségére utalt; nem egyértelműen mivel a duplacsúcsú vonalakra más magyarázatok is lehetségesek. Viszont a felfedezett szoros kettősnél megfigyelt deformálódott jet-alak felveti annak a lehetőségét, hogy ezt az indirekt módszert alkalmazva próbáljunk szoros kettős jelölteket (akár még rádió interferometérrel sem felbonthatóakat) kiválasztani.

A szerzők szerint a felfedezés annak a jele lehet, hogy az ilyen bonyolult rendszerek nem is olyan ritkák, mint feltételeztük. Ellenkező esetben viszont hatalmas nagy mázlijuk volt, talán lottózniuk sem ártana :) Hatalmas gratuláció a szerzőknek!

A cikk összefoglalója elérhető magyarul a hirek.csillaszat.hu-n. Valamint angolul például itt, meg itt.